CIKK_BEVEZETO...

A helyi önkormányzati választásokon szavazatainkkal – utolsó békés felszólításként – nyomást gyakorolhatunk a hazugsággal hatalomra került...

Nincs mentség az erőszakra, de a hazugságra sem. Mindkettő elítélendő.

A vandalizmust, az értelmetlen pusztítást, az MSZP-SZDSZ kormány...

„Aki hazudik, az lop is” (ősi magyar közmondás)

Ritkán adódik olyan történelmi pillanat, amikor egy egyszerű állampolgár akár a mag...

....


Ki nyeri meg a 2006-os választásokat?
FIDESZ - 6970
MSZP - 24
JOBBIK - 32
SZDSZ - 12
MDF - 14



2006. július 05.
Hatvanéves a forintunk

A magyarok fizető eszköze kezdetben a tinó volt. A X-XI. században István király /1000-1038/ hatalmának megerősítése után ezüstből dénárt veretett. Egyesek szerint már apja Géza fejedelem kezdte el veretni a pénzt. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára 300 ezer különféle pénzt és érmét őriz, köztük a magyar pénzverés teljes gyűjteményét.
Mivel Esztergom volt a királyi székhely, a tatárjárásig (1241-ig) a pénzverés székhelye is ott volt. Ezután átkerült a királyi udvar Budára, a várba és a pénzverő mesterek is átköltöztek ide.
Az első aranypénzeket Károly Róbert /1308-1340/ a forintot, firenzei mintára 1325 körül verette. A XIV. századtól a pénzverésünk súlypontja évtizedekre Körmöcbányára került.
Hazánkban az első évszámos pénzt 1499-ben készítették. Különösen híres volt az erdélyi pénzverés a mohácsi vész /1526/ utáni évszázadokban. Köztük volt a híres erdélyi aranydukát is.
Mária Terézia királynő uralkodásának első 28 éve alatt több mint 36 mázsa aranyból vertek pénzt az ezüst és rézpénz mellett.
Közismertek a II. Rákóczi fejedelem által vert rézpoltúrák /1705-1710/ közötti évekből. Kossuth Lajos is veretett 1848-ban címeres réz-krajcárosokat. A forint az 1867-es kiegyezés után jelent meg ezüstből, Ferenc József arcképével. Ezek igen szép pénzek voltak. 1892-ig, ekkor kezdték el használni a korona nevű pénzeket az Osztrák Magyar Monarchia országaiban. Az I. Világháború alatt már papírpénz is forgalomba került nagyobb címletekben. Az infláció végén 1926-ban Pengő lett a fizetési eszköz. A II. Világháború is nagy pénzromlást hozott. 1946. augusztus 1-én újból forintot vezettek be, ennek immár 60 éve. Az elmúlt évtizedekben többször változott a forint alakja, címere, formája, többször vertek aranyforintot is, igaz ezek emlékpénzek voltak. Az idén is készítenek 100 ezer forintos aranypénzt az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulója tiszteletére.
A magyar emlékpénzeken, forintokon híres emberek képei, épületek, hidak, várak szerepelnek. Sokan évtizedek óta gyűjtik ezeket.
Amikor emlékezünk forintunk jubileumára, sajnáljuk, hogy néhány év múlva megszűnik, és jön helyébe az Euro. Az ezeréves pénzverésünk a politika áldozata lesz.

Vöő Imre



2014.marcius

2014.februar

2014.januar

2013.december

2013.november

2013.oktober

2013.szeptember

2013.augusztus

2013.julius

2013.junius

2013.majus

2013.aprilis

2013.marcius

2013.februar

2013.januar

2012.december

2012. november

2012.oktober

2012.szeptember

2012. augusztus

2012.julius

2012.junius

2012.majus

2012.aprilis

2012.marcius

2012.februar

2012.januar

2011.december

2011.november

2011.augusztus

2011. szeptember

2011.augusztus

2011.augusztus

2011.junius

2011.majus

2011.aprilis

2011.marcius

2011.februar

2011.januar

2010 november

2010 oktober

2010 szeptember

2010 augusztus

2010 julius

2010 junius

2010 majus

2010 aprilis

2010 marcius

2010 februar

2010 januar

2006 december

2006 november

2006 oktober

2006 szeptember

2006 augusztus

2006 július

2006 június

2006 május

 
Felíratkozás a hírlevélre

Kérem adja meg e-mail címét!




Szigetszentmiklós



Taksony



Tököl



Halásztelek



Dunaharaszti



Ráckeve



Kiskunlacháza



Szigetszent-
márton




Dunavarsány



Szigethalom



Dömsöd











Impresszum - Jogi információk