94102

CIKK_BEVEZETO...

A helyi önkormányzati választásokon szavazatainkkal – utolsó békés felszólításként – nyomást gyakorolhatunk a hazugsággal hatalomra került...

Nincs mentség az erőszakra, de a hazugságra sem. Mindkettő elítélendő.

A vandalizmust, az értelmetlen pusztítást, az MSZP-SZDSZ kormány...

„Aki hazudik, az lop is” (ősi magyar közmondás)

Ritkán adódik olyan történelmi pillanat, amikor egy egyszerű állampolgár akár a mag...

....


Ki nyeri meg a 2006-os választásokat?
FIDESZ - 6970
MSZP - 24
JOBBIK - 32
SZDSZ - 12
MDF - 14



2005. április 12.
A pápáért zúgnak a harangok

II. János Pál pápa

84 éves korában szombaton este elhunyt II. János Pál pápa - jelentette be a Vatikán. Karol Wojtyla 1920. május 18-án született Wadowice kisvárosban egy vasutas fiaként.

A halálhírt Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be röviddel este tíz előtt, amikor a Szent Péter téren csaknem félszázezer ember virrasztott és imádkozott a pápáért. Az apostoli palota pápai lakosztályában előzőleg minden ablakban kigyúltak a fények, mintegy előre sejtetve a gyászhírt.


A szombat esti szóvivői közlés szerint "a Szentatya elhunyt ezen az este 21 óra 37 perckor, magánlakosztályában. A II. János Pál által 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici gregis apostoli konstitúció által előírt minden szükséges eljárás megkezdődött".

E konstitúció szabályozza a Szent Péter trónjának megüresedése esetén szükséges teendőket és az új pápa megválasztását is.

A katolikus egyház camerlengója (kamarása), Eduardo Martinez Somalo spanyol bíboros győződött meg a pápa elhunytáról, a halottban hivatalosan azonosítva II. János Pál pápát. Karol Wojtyla ujjáról lehúzták a pápai gyűrűt, amely az elhunyt pápa uralkodásának végét hivatott jelezni.

1938-ban végezte el a gimnáziumot, majd Krakkóba költözött, ahol a Jagello Egyetemen lengyel nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát tanult. Lengyelország 1939-es lerohanása után a németek bezárták az egyetemet, és kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Előbb egy kőfejtőben, majd a krakkói szódagyárban dolgozott fizikai munkásként.

Egyszer munkába menet elütötte egy villamos és életveszélyes állapotban került kórházba, felgyógyulása után az orvosok eltiltották a nehéz fizikai munkától. 1941-ben színházat szervezett, amelyben szerepelt is, rendezett, sőt darabokat is írt. 1942-ben fordult végleg a papi hivatás felé, jelentkezett Sapieha krakkói érsek szemináriumába, amely a német megszállás miatt illegálisan működött. Az érsek felfigyelt kiváló tanulmányi eredményeire, s elhatározta, hogy Rómába küldi. 1946. november 1-jén pappá szentelte, s Wojtyla néhány nap múlva elutazott Rómába, ahol 1948-ig az Angelicumon, a domonkos rendiek által fenntartott pápai egyetemen tanult.

Hazatérése után Krakkóban teológiából doktorált. Ezután Niegowic faluba került segédlelkésznek, majd 1949-ben az érsek kinevezte a krakkói Szent Flórián templom káplánjává. Lelkipásztorként új módszerekkel igyekezett egyházi közösségét megszervezni, maga köré gyűjtötte a fiatalokat és kirándulásokra, gyalogtúrákra vitte őket, nyáron evezőstúrákat, télen síelést szervezett számukra.

1951-ben főhivatású tudományos kutatómunkába kezdett, a Jagello Egyetemen elvégezte a teológiai kar etika szakát és kandidátusi fokozatot szerzett. 1953-tól a krakkói papi szemináriumban, majd a Jagello Egyetem teológia karán, 1954-től pedig a lublini Katolikus Egyetem etika szakán tanított. 1958. július 4-én XII. Pius pápa címzetes püspökké nevezte ki, szeptember 28-án szentelték fel a Wawelben lévő érseki főszékesegyházban.

1962 októbere és 1965 decembere között aktívan részt vett a II. vatikáni zsinat ülésszakain. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitájává nevezte ki, tisztségébe március 18-án iktatták be. A vatikáni zsinaton bebizonyította, hogy tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett.

1967. július 25-én a bíborosokkal tartott titkos konzisztóriumon VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki, másnap felszentelték a Sixtus-kápolnában - Wojtyla ezzel belépett a pápaválasztó és pápává választható kardinálisok sorába. A krakkói főegyházmegye bíboros érsekeként a lengyel püspöki konferencia elnökhelyettese lett, és ő vezette a püspöki kar kulturális és tudományos bizottságát is.

VI. Pál pápa halála után I. János Pál névvel Albino Luciani velencei pátriárka lépett a pápai trónra, az új pápa azonban megválasztása után 33 nappal elhunyt. Utódjává - általános meglepetésre - 1978. október 16-án a viszonylag ismeretlen Karol Wojtylát választották. Legerősebb támogatói a hírek szerint a német és osztrák bíborosok voltak, s nyolc választási forduló után a 111 bíborosból 104 szavazott a krakkói érsekre a konklávén.


A pápaság kétezer éves történetében először fordult elő, hogy egy kelet-európai pap ült Szent Péter székébe. Pápaként a II. János Pál nevet választotta, ünnepélyes beiktatására 1978. október 22-én került sor. Programjában egyértelműen arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket. A katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.

II. János Pál "az emberiség morális lelkiismereteként" gyakran hallatta szavát a minden embert érintő nemzetközi kérdésekben. A pápa sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot.

Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet,a legsúlyosabbat, amikor 1981. május 13-án a római Szent Péter téren a török Ali Agca közvetlen közelről lőtt rá, csak csodával határos módon élte túl. 1995-ben csípőoperációt hajtottak végre rajta, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el vastagbeléből, két évvel később combnyakcsonttörést szenvedett. 1996-ban vakbélműtéten is átesett. Élete végén Parkinson-kórban szenvedett.

II. János Pál volt a legtöbbet utazó pápa, 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, több mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül, és több mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében. Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából.

Pápaságának több mint 26 éve alatt számos elődjének rekordját döntötte meg. ő a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája, a 264 katolikus egyházfő közül csak három ült hosszabb vagy ennyi ideig a pápai trónon - Szent Péter (Kr.u. 64/67-ig), IX. Pius (1846-1878) és XIII. Leó (1878-1903). Mindenkinél több szentet (482) és boldogot (1338) avatott, 232 bíborost nevezett ki, és több mint 1000 audienciát tartott, hívők tízmilliói előtt több mint 3300 beszédet tartott.

Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust, a vallásoktatás egyetemesnek szánt kézikönyvét. Tizennégy enciklikát, 15 apostoli felhívást, 11 apostoli konstitúciót és 44 apostoli levelet adott ki az egyház és az emberi lét alapvető kérdéseiről.

A pápa nagy álma a keresztény egység megteremtése volt, e ezen az úton megtette az első lépéseket. Híve volt a vallások közötti párbeszédnek, s a Szentszék 1994 júniusában felvette a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A pápa bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, többek között a zsidóüldözésért és Galilei meghurcoltatásáért. A katolikus egyház fejeként fellépett a kommunista rendszerek ellen és törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására is, szót emelt az emberi jogokért.

Irodalmárként is ismert: 1950 és 1966 között a krakkói Tygodnik Powszechny és a Znak hasábjain publikált, verseinek és drámáinak gyűjteményét már pápa korában jelentek meg. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, beszélt más nyelveket is, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte - így magyarul is. Beszédeit maga írta, s az addig használatos "pápai többes szám" (MI) helyett az egyes szám első személyt (ÉN) használta.

duna tv



2014.marcius

2014.februar

2014.januar

2013.december

2013.november

2013.oktober

2013.szeptember

2013.augusztus

2013.julius

2013.junius

2013.majus

2013.aprilis

2013.marcius

2013.februar

2013.januar

2012.december

2012. november

2012.oktober

2012.szeptember

2012. augusztus

2012.julius

2012.junius

2012.majus

2012.aprilis

2012.marcius

2012.februar

2012.januar

2011.december

2011.november

2011.augusztus

2011. szeptember

2011.augusztus

2011.augusztus

2011.junius

2011.majus

2011.aprilis

2011.marcius

2011.februar

2011.januar

2010 november

2010 oktober

2010 szeptember

2010 augusztus

2010 julius

2010 junius

2010 majus

2010 aprilis

2010 marcius

2010 februar

2010 januar

2006 december

2006 november

2006 oktober

2006 szeptember

2006 augusztus

2006 július

2006 június

2006 május

 
Felíratkozás a hírlevélre

Kérem adja meg e-mail címét!




Szigetszentmiklós



Taksony



Tököl



Halásztelek



Dunaharaszti



Ráckeve



Kiskunlacháza



Szigetszent-
márton




Dunavarsány



Szigethalom



Dömsöd











Impresszum - Jogi információk